tekst og lyd

Frø-hopping om høsten når noen forbereder seg, lang fortelling

Frø-hopping om høsten når noen forbereder seg

Jenny, Samir, Hen og Katt satt inne i glasskula. Romskipet, egentlig. Glasskula satt fint fast mellom to greiner, høyt oppe i et stort bjørketre. Det blåste. Løvet dasket på dem.

– Høsten er begynt, sa Jenny og pekte på noen gule blader.

– Skal vi fly, spurte Hen. – Været er perfekt!

Ja, det ville selvfølgelig Jenny og Samir. De åpna døra og gikk ut på greina.

Ta hverandre i hendene, sa Hen. – Jeg teller til tre, og vi hopper. En – to – tre!

De hoppet. De landet på noe stort og rosa. – Jeg står på en rosa banan! ropte Jenny. – Det går ikke!

– Det er ikke bananer. Det er de lange knoppene på en blomst, sa Hen.

– Men knopper om høsten, er ikke det rart?

– Følg etter meg, sa Hen.

De klatrer nedover.

– Her er det rosa blomster! ropte Samir. – Nå er vi kommet til sommeren! Nedover, nedover! ropte Hen.

De kom til noen belger. – Er det sukker-erter, spurte Jenny.

– Nei, det er belger eller kapsler med små, svarte frø.

– Nå er vi hos høsten, lo Samir. – Hva heter denne blomsten?

– Den heter geitrams. Vi går lenger ned!

– Kapslene sprekker! Det kommer ut fjær! ropte Jenny.

De så at kapslene åpna seg foran øynene på dem. Ut velta det hvite fjær, nei ull, nei silke, hår! Vinden tok tak og ut fløy et lite svart frø med hvite fjær. Mange! Ei sky! Det er dem vi skal fly på! ropte Hen. – Når jeg teller til tre, hopper dere ut på et frø. Hold dere fast i de hvite hårene. En – to – tre!

Jenny kastet seg fram, tok tak i noen av hårene som Hen hadde sagt, holdt seg fast og fikk satt seg ned på frøet. Med et rykk ble hun løftet opp i luften. Det gikk så fort! Hun holdt på å falle av! Men hvor var Samir? Der kom han fykende. Han holdt seg hardt fast i de hvite hårene. – Vi flyr! ropte Samir. – Jeg er en fugl, ropte Jenny.

Vinden tok tak i silkehårene og blåste dem av sted. Nedover, oppover, enda høyere.

– Vi flyr til Marokko! ropte Samir. – Til Polen! ropte Jenny. – England – eller Svalbard! ropte Samir. – Nei, Irak og Kina og Amerika!

Da så de Katt. Katt satt ikke. Katt holdt seg fast i frøet og hang etter som et flagg. Katt svingte flott hit og dit og smilte et stort kattesmil. – Katt er akrobat på sirkus! ropte Samir. Hen så på Katt og ropte: – Katt er en mester til å fly. Katt liker å fly over ørken og hav, over berg og dype daler. På vår planet er det mange som gjør det.

Uten et fly å sitte inne i?

– Ja

Jenny kjente at vinden bar henne. Den dytta henne videre oppover mot et tre med røde bær. Sola skinte på dem, de var så blanke og pene. Da så hun et hode. Det var stort. Det hadde nebb. Hun så det var en trost. – Hva spiser trost? ropte hun. – Bær, ropte Samir. – Og meitemark, ropte Hen. – Er ikke det kjøtt? spurte Jenny. – Jo, proteiner, sa Hen. Og vi er kjøtt! sa Jenny. – Og veldig små, ropte Samir. – Jeg håper ikke vi setter oss fast i det treet!

Ta tak i hårene på frøet og bøy dem til høyre! ropte Hen. – Sving vekk!

Jenny så ned. Det var langt til bakken. Hun dro i de hvite hårene alt hun kunne. Til høyre. Kanskje hun klarte å svinge unna kvistene på treet. Hun så at Samir gjorde det samme. Svingte vekk. Hen også.

Det gikk! De kom til å fly forbi!

Da kom det et sus. En sterk vind tok tak i dem. Jennys frø ble blåst bort til en kvist. Der surra hårene seg fast, og der satt Jenny også fast. Hodet til trosten var mye større enn hele henne! Hun så Samir, han forsøkte av alle krefter å svinge vekk, men det gikk ikke. Han også satte seg fast i treet.

Trosten så interessert på dem.

Da kom noe oransje fykende. Det fløy som en liten rakett rundt hodet til fuglen, rundt og rundt, foran og bak, opp og ned, rundt igjen. Trosten forsøkte å følge det rare oransje insektet med øynene, men nei. Det gikk for fort. Den ble redd og fløy.

Jenny og Samir gikk av frøet og ut på greinene. Det var som å gå på fine bruer. Hen kom også. Så kom den oransje raketten susende. Du skjønner vel hva det var. Ja, det var selvfølgelig Katt. Katt hadde med en stor, rød melon. Melon? sa Samir. – Nei, rognebær, sa Hen. – Sett dere rundt den, så smaker vi! De satte seg. Samir beit av et stykke og tygde. Uuh, surt! ropte han. – Men godt. En fin dag. Jeg ble ikke spist. Er troster slemme?

– Ikke slemme, sa Hen. Den er bare sulten. Og så forbereder den seg.

– Forbereder seg?

– Ja, jeg så at det var en ungdom. En troste-ungdom. Den må spise mye for å vokse og bli sterk. Den skal snart fly veldig langt, kanskje til Spania.. Det er ikke noe mat for den her i Norge om vinteren. Ikke bær, ikke meitemark. Så den forbereder seg.

– Hva betyr egentlig å forberede seg? Jenny tenkte på det.

– Det er å gjøre noe smart, så ikke noe dårlig skjer.

– Noe smart før det skjer?

– Ja, sånn som at dere tar på dere sko når det er kaldt ute. Dere forbereder dere på å gå ut i kulda. Dere vil ikke fryse på føttene, ikke sant, enda det er kaldt?

– OK, sa Samir. – Da skjønner jeg litt av hvert. Blomstene forbereder seg til vinteren. De gjør noe smart før det skjer noe dårlig. De veit at de skal visne og dø, men de har laget frø som lever videre til vinteren er slutt.

– Smart! sa Jenny.

– Alt i naturen i Norge forbereder seg til vinteren, sa Hen. Insekter, dyr, fugler, blomster, trær …

– Og mennesker, sa Samir. – Vi tar på oss sko!

– Skal vi hoppe på et nytt frø? Det flyr så mange forbi her, sa Jenny.

Katt sto klar alt.

– Vent, det er noe jeg lurer på, sa Samir. – Er et frø begynnelsen eller slutten?

– Det kommer i hvert fall forbi her, fordi noen forbereder seg, sa Jenny. Er dere klare til å fly? sa Hen. – En, to, tre, hopp!

القفز على البذور في الخريف عندما يجهزأحد ما نفسه

جلست جني, سمير, هين و كات داخل البلورة الزجاجية. المركبة الفضائية باللأصح.

حطت البلورة الزجاجية بتباث بين غصنين, عاليا فوق شجرة بتولا كبيرة. هبت الرياح و تساقطت أوراق الأشجار فوقهم.

- بدأ فصل الخريف, قالت جيني مشيرة إلى بعض الأوراق الصفراء.

- هل سنطير ؟ سأل هين

- الجو ممتاز!

نعم, بالطبع أراد ذلك كل من سمير و جبني

فتحا البا و مشيا خارجا بين الأغصان

أمسكوا بأيدي بعضكم البعض, قال هين

- سأعد إلى ثلاثة ثم نقفز. واحد, إثنان, ثلاثة!

قفزوا. نزلوا فوق شيء كبير وردي اللون

- أنا أقف فوق موز وردي! صاحت جيني

لا يعقل ذلك !

- إنه ليس موزا. إنها البراعم الطويلة للزهرة, قال هين

- لكن أليس غريبا أن تكون براعم في فصل الخريف

- إتبعوني قال هين

تسلقوا أسفلا

- هاهي الأزهار ! قال سمير

- نحن و صلنا الآن إلى فصل الصيف

- إلى الأسفل, إلى الأسفل ! صاح هين

وصلوا إلى بعض البقول.

- هل هذه بازلاء حلوة ؟ سألت جيني

- لا إنها بقول أو, كبسولات مع بذور سوداء صغيرة.

الآن نحن في فصل الخريف ضحك سمير.

- ما إسم هذه الزهرة ؟

- إسمها

geitrams

لننزل أسفل !

- تفتحت الكابسولات! يتدلى منها ريش ! صاحت جيني

رأوا الكبسولات تتفتح أمام أعينهم ويساقط منها ريش أبيض, ليس صوفا, ليس حريرا ولا شعرا. هبت الريح فطارت بذرة صغيرة سوداء مع ريش أبيض! الكثير منها! بدت كسحابة!\

سنطير بواسطتهم !صاح هين سأعد إلى ثلاثة وعندها ستقفزون فوق بذرة. تمسكوا جيدا بالشعيرات البيضاء. واحد -إثنان – ثلاثة!

دفعت جيني بنفسها أماما و أمسكت جيدا بإحدى الشعيرات و جلست على البذرة كما أمرهم هين. وبحركة واحدة رفعت فوق في الهواء. كل شيء صار بسرعة وكادت أن تسقط. ولكن أين كان سمير. هناك يتطاير. هوأمسك جيدا و بقوة بالشعيرات البيضاء. نحن نطير!صاح سمير

أناطائر نادت جيني

حمل الرياح الشعيرات الحريرية و هبت بهم بعيدا

إلى الأسفل و إلى الأعلى ثم أعلى و أعلى

نحن نطير إلى المغرب! قال سمير. -إلى بولندا! صاحت جيني

إلى إنجلترا- سفالبارد! قال سمير. بل إلى العراق و الصين و أمريكا!

ثم رأوا كات, لم تكن جالسة. كانت كات متمسكة ببذرة ومعلقة مثل العلم. تمايلت كات هنا و هناك مبتسمة ابسامة كبيرة...

إن كات بهلوان بالسيرك! صاح سمير

نظر هين إلى كات ثم قال كات بطلة طيران

كات تحب أن تطير فوق الصحراء و البحار و فوق الثلال و الوديان العميقة.

هناك العديد من يفعل ذلك بكوكبنا

بدون ركوب طائرة؟

نعم

أحست جيني بالرياح تحملها. دفعتها إلى الأعلى نحو شجرة توت أحمر. أشرقت الشمس فوقه. فكان جميلا و يلمع . ثم رأت رأسا. كان كبيرا. ولديه منقار. رأت طائر السمنة. ماذا يأكل السمنة؟ صاحت بصوت عال. الثوت أجاب سمير و دودة الأرض قال هين.

أليس ذلك لحما؟ سألت جيني. بلى بروتينات قال هين. ونحن نعد لحما لحما قالت جيني

وأحجامنا صغيرة صاح سميير. أتمنى أن لا نعلق بهذه الشجرة

تمسكوا بشعيرات البذرة و ميلوا بها يمينا! صاح هين لفوا بها بعيدا

نظرت جيني إلى الأسفل. كان سطح اللأرض بعيدا. جرت إليها الشعيرات البيضاء بكل قوتها يمينا. ربما تمكنت من تجنب أغضان الشجرة. رأت بأن سمير فعل نفس الشيء. إستدار بعيدا. وكذلك هين

لقد تم. تجاوزوا ذلك محلقين

سمعوا صوتا خافتا. رياح قوية أصابتهم. عصفت ببذرة جيني إلى غصن و هناك إلتفت الشعيرات و علقت بها جيني. كان رأس السمنة أكبر منها. رأت سمير يحاول بكل قواه أن يستدير بعيدا و لكنه لم يتمكن. علق هو كذلك بالشجرة

نظر إليهما طائرالسمنة بإهتمام. ثم بدا شيء برتقالي متطاير. حلق مثل صاروخ صغير حول رأس الطائر. يدورو يدورأماما و خلفا, أسفل و أعلى ويدور مرة أخرى. حاول السمنة تتبع تلك الحشرة الغريبة بعينيه و لكن لم يتمكن كان ذلك أسرع بكثير. خاف الطائر و طار

خرجت جيني و سمير من بين الفروع. كان ذلك مثل المشي على جسور رفيعة. جاء هين كذلك. ثم جاء ذلك الصاروخ البرتقالي ذو الصوت الخافت. تدري طبعا من كان ؟. نعم و بالطبع كانت كات. كان لدى كات بطيخة حمراء كبيرة. بطيخة؟ قال سمير. لا توت بري. قال هين. إجلسوا حوله سنتذوقه. جلسوا ثم تذوق سمير بعضا منه و مضغه. فقال طعمه حامض و لكن طيب.

يوم جيد! لم يأكلني الطائر

هل السمنة طائر شرير؟

ليس شريرا أجاب هين. كان فقط جائعا و يجهز نفسه

يجهز نفسه؟

نعم. رأيت بأنه طائر شاب. يجب على السمنة الشاب أن يأكل كثيرا ليكبر و يصبح قويا. إنه عن قريب سيطير بعيدا ربما إلى إسبانيا. ليس لديه طعام هنا بالنرويج خلال فصل الشتاء. لا توت بري, لا دودة الأرض. لذلك فهو يجهز نفسه

ماذا تعني حقيقة أن يجهز نفسه؟فكرت جيني

أن تفعل شيء ذكيا حتى لا يحدث شيء سيء

شيء ذكي قبل أن يقع ماذا؟

نعم, تماما كما أنتم حين تلبسون الأحذية عندما يكون الجو باردا في الخارج

إنكم تتجهزون للخروج في الطقس البارد. لا تريدون أن تتجمد أقدامكم, أليس كذلك

حسنا قال سمير. أدرك الأن البعض من الأمور. الزهور تجهز نفسها لفصل الشتاء. يفعلون شيء ذكيا قبل أن يحدث شيء سيء. يعرفون بأنهم سيذبلون و يموتون و لكنهم صنعوا بذورا ستعيش إلى نهاية الشتاء

شيء ذكي! قالت جيني

كل شيء في النرويج يجهز نفسه لفصل الشتاء. قال هين

الحشرات, الحيوان, الطيور, الزهور, الأشجار

- و الإنسان قال سمير. نحن نلبس الأحذية!

هل سنقفز فوق بذرة جديدة؟ هناك العديد منها يتطاير من حولنا قالت جيني

كانت كات جاهزة

تمهلوا, أتساءل عن شيء قال سمير

هل البذور نهاية أم بداية

بالتأكيد تمر من هنا للأن هناك من يحضر نفسه, قالت جيني

هل أنتم مستعدون للطياران؟ قال هين واحد, إثنان, ثلاثة, إقفزوا

Boodadii iniin ee dayrta

Marka ay cid diyaargarbooyaan

Jenny, Samir, Hen iyo Katt waxa ay dhex fadhiyaan kubaddi quraarada ahayd. Runti waa qamra sanaaci. Quraaradu waxay fadhida laba jiridood dhexdood korka sare ee geed weyn oo bjørk ah.

Dabayl baa dhacaysa. Oo caleemo ayaa ku dul daadinaysa iyaga.

-Dayrtii baa bilaabmatay, Jenny baa tiri, waxa aanay farta ku fiiqday caleemo hurud ah.

-Ma duulnaa, Hen baa weydiiyay. –Hawadu aad bay u fiicantahay!

Haa, khasab way rabeen Jenny iyo Samir.

Albaabkii bay fureen markaasu Hen yiri gacmaha is qabsada oo marka aan saddex tiriyo ayaynu boodaynaa. Kow- laba- saddex!

Waxay ku dul degeen wax wayn oo leh midab basali ah.

-Waxaan ku dul joogaa muus midab leh basali ah! Jenny baa ku dhawaaqday. – Maaha muus waa ubaxa afkiisii, Hen baa yiri.

Laakiin ubaxa afgiisa deyrta in la arka miyaany la yaab ahayn?

-Isoo daba gala, Hen baa yiri.

Hoos bay u daadageen.

-Waa kuwaan ubaxayadii basaliga aha! Samir baa ku dhawaaqay. -Imminka waxa aynu nimid meel xagaa ah!

-Hoos u soo dega hoos u soo dega! Hen baa ku dhawaaqay.

-Waa rubco iniinyo ama buufimoyin yaryar oo midho madow ku jiraan.

-Imminka waxa aynu la joognaa dayrti, Samir baa qoslay. – Maxaa la yidhaada ubaxan?

-Waxaa la yidhaada geitrams. Hoos baanu u sii galnay!

-Buufimadi way dildilaacday! Waxaa ka soo baxay baalal! Jenny baa ku dhawaaqday.

Waxa ay arkeen oo ay indhaha ku hayeen buufintii oo is furtay oo ay ka soo baxeen baalal cadcad, maya waa cudbi, maya waa xariir, timo oo kale! Dabayshii ayaa qaaday oo. Dabada waxa oga so duulay iniin madow oo balaal cad leh! Daruur!

-Waa kuwii aynu doonaynay in aynu ku duullo! Hen baa ku dhawaaqay. -Markaan saddex tiriyo ku booda oo qabsada dunaha cadcad. Kow-laba-saddex!

Jenny baa booday oo qabsatay mid ka mid ah timihi sidii uu Hen ku yiri, way xejisatay kunna fariisatay iniinta. Dabayshii baa kor ula duushay. Si degdeg ah! Hoos bay u dhici gaadhay! Samir xageebuu joogaa? Wakaa soo duulaya. Si wacan buu u haystaa duntii cadayd. -Waynu duulaynaa Samir baa yiri. -Waxaan ahay shimbir, Jenny baa tiri.

Dabayshii baa uu afuuftay timihi xarrirta aha kolba dhinac. Hoos, kor, meel si saraysa.

-Marokko ayaynu u duulaynaa! Samir baa ku dhawaaqay. -Poland ayaynu u duulaynaa! Jenny baa tiri. -Ingriiska amma Svalbard! Samir baa yiri. Maya Ciraq, china iyo maraykanka ayaynu u duulaynaa!

Waxa ay arkeen Katt. Katt may fadhiyiin. Katt si fiican bay u haysata iniinta oo uga lulata sida fiidmeerta. Katt kolba dhinac bay u lulayso halkan,halka waxanay qoslaysay sidi

qosol bisadeed. -Katt waa akrobat! Samir baa ku dhawaaqay:

Hen baa eegay Katt markaasu ku dhawaaqay: -Katt waa ku xarrifad inay duusho. Katt waana ay jeceshahay in ay dul duusho badda, dooxooyiin, saxaarda iyo buuraha dhexdoodaba.

Annagu meerahayaga dadbadan baa sidan oo kale u duula.

-Ma iyaga oo aan fuushanayn diyaarad?

-Haa

Jenny waxa ay ogaatay in ay dabayshu waddo. Waxay dhinac ugu si kaxaysay geed korki leh midho cas. Qoroxdi baa ifisay, way cadaayeen oo quruxbadnaayeen.

Waxa ay aragtay wax madax weyn oo af-shimbireed leh.

Waa shimbirta trost. Maxay cunta trost? Ayey kor ugu dhawaaqday. -Miraha Samir baa yiri. -Iyo weliba gooryaanka, Hen baa yiri. -Oo gooryaanku miyaanu ahayn hilib? Jenny baa weydiisay. Haa waa protein, Hen baa yiri. -Markaasi saw innagu hilib ma nihin! Jenny baa tiri.

Weliba aad iyo aad baynu u yaryarnahay. Samir baa Yiri. Waa in aynaan geedkan ku sii fadhiyin!

Diyaar garooba oo qabsada dunaha iniinta qabsada oo u leexiya dhinaca midigta! Hen baa yiri. -Deg deg u weecda.

Jenny baa hoos eegtay oo tiri dhulku aad iyo aad buu inooga fogyahay. Duntii bay u leexisay midigta oo caleemihii way ka leexatay, Samirna sidaas oo kale, Hen sidoo kale.

Way suurta gashay! Way hor duuleen! Waxay maqleen sanqadh dabayleed. Dabayshu way xoog badnayd oo way gabatay. Iniintii Jenny waxay ku afuuftay oo tuurtay laanta geedka oo duntii u qabsatay. Way ku adkaatay in ay ka duusho Jenny. Madaxa shimibrta trost aad bay uga weynayd iyada oo dhan! Waxa ay aragtay Samir oo isna iska furfuri kari waayay laanta geedka.

Shimbirti trost way xiisaynasay labadoodaba. Waxa soo duulay wax midabka liinta leh oo u duulaaya sida sayruukha oo wajiga ka maray shimbirtii kolna hoos kolna kor oo ku dulwareegay markaasay. Shimbirti trost waxay isku dayday in indhaha kula socoto xansharadki midabka liinta laha, laakiin may. Wax dhakhsi badan weeye. Way baqatay oo way duushay.

Jenny iyo Samir way ka degeen iniintii oo waxa ay fuuleen jirdii geedka. Waxa ay ula ekayd in ay buundo fiican ku talaabeen. Hena wuu soo daadegay sayruukhii midabka liinta wuu yimid.

Waxad ogaadayd wuxu aha. Ha khasab waa Katt. Katt waxa ay sidatay shamaam weyn oo cas. Shamaam? Samir baa yiri. Maya ee wuxuu aha miraha rognebær, Hen baa yiri. Soo fariista halkan aynu dhandhaminee! Way fariisteen Samir baa in goostay oo calaliyay. Waa qadhaadh! Ayuu yiri. Maalin wanaagsan ayay ahay waan ku faraxsanahay in aan lay cunin. horta shimbirta trost ma bahal xun baa? Ma xuma, Hen ba yiri. Way gaajoonaysay.

Waanay is diyaarinaysay.

- Diyaarinaysay?

-Ha, waan arkayay in ahayd shimbir trost oo dhalin yar ah.

Waa inay. Way inay cunto badan cunto si ay u korto oo xoogaysato.

Mardho meel aad fog ayay u duulaysa, laga yaabaa illaa Spania.

Cunto kama helaayso Noorway wakhtiga jiilaalka. Maya midho, maya gooryaan dhuleed.

Markaas waxa ay u diyaar garoobaysa. Waa maxay diyaargaroobaysa?

Jenny way ka fikartay.

-In wax wacan la sameeyo, si anay wax xun u dhicin.

-Wax wacan intaanay dhicin?

-Ha, Waa sida marka aad dibadda u baxaysaan ee qabowgu jiro aad kabaha qabowga u xirataan oo kale. Waad u diyaargaroobaysan

qabowga inaad u baxdaan. Ma doonaysan inaad caguhu idiin qaboobaan, so maha, iyada oo dhaxan ah?

-Waayahay, Samir ba yiri. Waxaan yara fahmay wax yaaba kala duwan.

Ubaxuna miyuu u diyaar garoobaa jiilaalka. Waxa ay sameeyaan wax fiican sidaan wax xun u dhicin. Way ogyiin in ay dicifayaan dabadeed dhimanayaan, laakiin miro ayay sameyeen sii noolaanaya ila jilaalku dhamanayo.

-Waa fariido! Jenny baa tiri.

-Dhamaan noolaha ku nool Noorway wuxu isu diyaariya jilaalka, Hen baa yiri.

Xasharaadka, Shimbiraha, xayawaanka, dhirta iyo ubaxuba….

-Iyo dadkuba, Samir baa yiri. Kabaha ayaynu gashanaynaa!

-Ma ku boodnaa iniin cusub? Qaar badan ayaa ina hor duulaya, Jenny baa tiri.

Katt waa diyaar.

-Suga waxa aan idin weydiiyay iniintu ma bilawga mise waa dhamaadka dhirta? Samir baa yiri.

-Kolay qaar badan ayaa horteena socda, sababta oo ah qaarbaa diyaargaroobaya, Jenny baa tiri.

-Diyaar ma tihiin in aynu duulo? Hen baa yiri. – Kow-laba –saddex, booda!

ገሊኣቶም ኣብ እዋን ቀውዒ ነብሶም ከዳልዉ ከለዉ፣ ኣብ ዘርኢ ምንጣር

የኒ፣ ሰሚር፣ ሄንን ድሙን ኣብ ውሽጢ እታ ብጥርሙዝ ዝተሰርሐት ከባብ ኩዕሶ ኮፍ ኢሎም ኣለዉ። ኣብ ውሽጢ እታ መንኮርኩር ጠፈር። እታ መንኮርኩር፣ ኣብ ልዕሊ ሓደ ጻዕዳ ኦም፣ ኣብ ሞንጎ ክልተ ጨናፍር ኣደልዲላ ደው ኢላ ኣላ። ይነፍስ ኔሩ። ኣቁጽልቲ ይወድቆም ኔሩ። -ቀውዒ ጀሚሩ እዩ ኢላ የኒ ናብቲ ብጫ ቆጽሊ እናመልከተት።

-ክንነፍር ዶ? ኢሉ ሄን ሓቲቱ። -እቲ ኩነታት ኣየር ጽቡቕ እዩ።

እወ, የኒን ሰሚርን ከምኡ ክገብሩ ደልዮም ኔሮም። ነቲ ማዕጾ ከፊቶም ናብቲ ጨንፈር ክስጉሙ ጀሚሮም።

- ንተሓሓዝ ኢሉ ሄን። ክሳብ ሰለስተ ክፈቅድ እየ። ሽዑ ክንነጥር ኢና። ሓደ! ክልተ! ሰለስተ!

ነጢሮም። ኣብ ሓደ ዓቢ ሮዛ ሕብሪ ዘለዎ ነገር ዓሊቦም። -ኣብ ሓደ ሮዛ ሕብሪ ዘለዎ ባናና ደው ኢለ የኒ ጨዲራ። ኣይኸውንን!

-ባናና ኣይኮነን። ነዊሕ ኣጉሚ ናይቲ ዕንባባ እዩ ኢሉ ሄን።

-ግን ኣብ እዋን ቀውዒስ ኣጉሚ? ዘገርም ኣይኮነን?

-ስዓቡኒ ኢሉ ሄን።

ናብ ታሕቲ ኪወርዱ ጀሚሮም።

-ኣብዚ ሮዛ ሕብሪ ዘለዎ ዕንባባ ኣሎ ሰሚር ጨዲሩ፣ ሕጂ ኣብ ሓጋይ በጺሕና!

-ናብ ታሕቲ! ናብ ታሕቲ! ሄን ጨዲሩ።

ናብ ገለ ለቆታ በጺሖም። -ሸዊት ዓይኒ ዓተር ድዩ? የኒ ሓቲታ።

-ኣይኮነን እዚ ንኣሽቱ ጸሊም ዘርኢ ዚሓዘ ለቆታ እዩ።

-ሕጂ ናብ ቀውዒ በጺሕና ሰሚር ስሒቑ። እዚ ዕንባባ እንታይ ይበሃል?

-ዊሎው እዩ ዝበሃል። ንታሕቲ ንኺድ።

-እቲ ለቆታ ይክፈት ኣሎ! ክንቲት ይወጽእ ኣሎ! የኒ ጨዲራ።

እቲ ለቆታ ክክፈት ከሎ ኣብ ቅድሚ የዒንቶም ርእዮም። ጻዕዳ ክንቲት ናብ ግዳም ኪወጽእ ጀሚሩ። ኣይኮነን ጸምሪ እዩ። ኣይኮነን ሃሪ እዩ ወይ ጸጉሪ። እቲ ንፋስ ክነፍስ ምስጀመረ፣ ሓደ ጻዕዳ ክንቲት ዘለዎ ጸሊም ዘርኢ ክነፍር ጀሚሩ! ብድሕሪኡ ድማ ብዙሕ!

-ኣብ ልዕሊኦም ኮፍ ኢልን ኢና ክንነፍር ኢሉ ሄን። ሰለስተ ክፈቅድ ከለኹ ናብ ልዕሊ ሓደ ዘርኢ ትነጥሩ። ነቲ ጻዕዳ ጨጉሪ ኣጸቢቅኩም ሓዙዎ። ሓደ-ክልተ- ሰለስተ!

የኒ ንቅድሚት ተወንጪፋ፣ ነቲ ሄን ዝነገሮም ጻዕዳ ጨጉሪ ሒዛ። ሽዑ ድማ ኣብ ልዕሊ እቲ ዘርኢ ኣደልዲላ ኮፍ ኢላ። ሽዑ ንሽዑ ናብ ላዕሊ ገጻ ክትነፍር ጀሚራ። እዚ ብቁልጡፍ እዩ ኣጋጢሙ! ዳርጋ ክትወድቕ ቀሪባ ኔራ! ሰሚር ኣበይ ኣሎ! እናነሃረ ይመጽእ ኔሩ። ነቲ ጻዕዳ ጨጉሪ ኣጽኒዑ ሒዙ ኔሩ። -ንነፍር ኣለና! ሰሚር ጨዲሩ። -ዑፍ ኮይነ ኣለኹ! የኒ ጨዲራ።

እቲ ንፋስ ነቲ ጽጉሪ ሃሪ ተታሓሂዙዎ፣ ከንፍሮም ድማ ጀሚሩ።

ንታሕቲ ንላዕሊ፣ ኣጸቢቑ ንላዕሊ የንፍሮም ኔሩ።

-ናብ ሞሮኮ ገጽና ንነፍር ኣለና! ሰሚር ጨዲሩ። -ናብ ፖላንድ! የኒ ጨዲራ።

-ናብ ኢንግላድ ወይ ስቫልብራድ! ሰሚር ጨዲሩ። ኖኖ ናብ ኢራቕን ቻይናን ወይ ኣሜሪካ!

ሽዑ ንድሙ ርእዮሞ። ድሙ ኣብ ልዕሊ እቲ ዘርኢ ናቱ ኮፍ ኢሉ ኣይነበረን። ድሙ ነቲ ዘርኢ ኣጽኒዑ ሒዙ ልክዕ ከም ባንዴራ ጠልጠል ኢሉ ኔሩ። ድሙ ናብዚን ናብትን ይዋዛወዝ ሰለል ሰለል ይብል ኔሩ። ደስ ዘብል ፍሽኽታ ድሙ ፍሽኽ ኢሉ። -ድሙ ተጋማጣላይ ናይ ሰርከስ እዩ ሰሚር ጨዲሩ። ሄን ንድሙ እናርኣየ፣ -ድሙ ናይ ምንፋር ክኢላ እዩ ኢሉ። ድሙ ኣብ ልዕሊ ባሕሪ፣ ምድረ በዳ፣ ጎቦን ስንጭሮን ምንፋር ይፈቱ እዩ። ኣብ ፕላኔት ናትና ብዙሓት ከምኡ ይገብሩ እዮም።

-ብዘይ ነፋሪት ይነፍሩ?

-እወ

የኒ እቲ ንፋስ ሓፍ ከብላ ከሎ ይስምዓ ኔሩ። ኣንጻር ሓደ ቀይሕ ፍረ ዘለዎ ዓቢ ገረብ ድማ ክደፍኣ ጀሚሩ። ጸሓይ ወጺኣ ስለዝነበረት ደስ ዘብሉ ለማጻት ኮይኖም የንጸባርቑ ኔሮም።

ሽዑ ሓደ ርእሲ ርእያ። ዓቢ ርእሲ። መትኮብ ኔሩዎ። ዝርኣየቶ ዋሪ እዩ ኔሩ።

-ዋሪ እንታይ እዩ ዝበልዕ? ጨዲራ። -መዓር ምጹ ሰሚር ጨዲሩ። -ሓሰኻ መሬት እንኮላይ ሄን ጨዲሩ።

-ስጋ እዩ ምሽ ዶ? የኒ ሓቲታ። -እወ ፕሮቲን ሄን መሊስላ።- ንሕና እውን ስጋ ኢና! ኢላ የኒ። -እውይ ንኣሽቱ ኢና ዘለና ኢሉ ሰሚር። ኣብቲ ገረብ ተታሒዝና ደው ከምዘይንብል ተስፋ እገብር።

ነቲ ኣብቲ ዘርኢ ዘሎ ጨጉሪ ሒዝኩም ናብ የማን ስሓቡዎ! ኣልግሱ ካብኡ ተጠወዩ! ሄን ጨዲሩ።

የኒ ናብ ታሕቲ ጠሚታ። ናብ መሬት ርሑቕ እዩ ዘሎ። ክንድቲ ትኽእሎ ነቲ ጸጉሪ ስሒባቶ። ናብ የማን። ካብቲ ጨናፍር ናይቲ ገረብ እልይ ኢላ ተጠውያ። ሰሚር እውን ከምኡ ጌሩ። ተጠውዩ። ሄን እንኮላይ።

ተዓዊቶም! ናብ ቅድሚት ምንፋሮም ቀጺሎም!

ሽዑ ገለ ፋጽ ክስማዕ ጀሚሩ። ብርቱዕ ንፋስ ክታሓሓዞም ጀሚሩ። ናይ የኒ ዘርኢ ናብ ሓደ ጨንፈር ገጹ ክድፋእ ጀሚሩ። እቲ ጨጉሪ ኣብቲ ጨንፈር ተታሒዙ። የኒ እውን ኣብኡ ተታሒዛ ጠልጠል ኢላ። ርእሲ ናይቲ ዋሪ ካብ ሙሉእ ነብሳ ንላእሊ ይዓቢ ኔሩ! ንሰሚር ርእያቶ። ዘሎ ዘየሎ ሓይሉ ተጠቒሙ ክጥወ ይፍትን ኔሩ። ኣይተዓወተን። ንሱ እውን ኣብቲ ገረብ ተታሒዙ ጠልጠል ኢሉ። ሄን እንኮላይ በቲ ገረብ ተታሒዙ። እቲ ዋሪ ተገዲሱ ይርእዮም ኔሩ።

ሽዑ ገለ ዝነፍር ኣራንሾኒ ነገር መጺኡ። ከም ሓደ ንእሽተይ ሮኬት ኣብ ዙርያ ርእሲ ናይቲ ዋሪ ክነፍር ጀሚሩ። ናብ ላዕሊ ናብ ታሕቲ ንቅድሚት ንድሕሪት እውን እናበለ ነቲ ዋሪ ይዞሮ ኔሩ። እቲ ዋሪ ነቲ ዘገርም ኣራንሾኒ ሕብሪ ዘለዎ ሓሸራ በዒንቱ ክስዕቦ ፈቲኑ። ግን ኣይኾነሉን። ብቅልጡፍ እዩ ዝነፍር ኔሩ። ሽዑ ፈሪሑ ነፊሩ።

የኒን ሰሚርን ካብቲ ፍረ ወሪዶም ኣብቲ ጨንፈር ክኸዱ ጀሚሮም። ልክዕ ኣብ ልዕሊ ሓደ ጽቡቕ ቢንቶ ዝኽዱ ዘለዉ ኮይኑ ተሰሚዕዎም። ሄን እውን መጺኡ። ሽዕ ድማ እቲ ኣራንሾኒ ሮኬት እናፋጽየ መጺኡ። እንታይ ከምዝኾነ ፈሊጽካ ትኸውን። እወ ብርግጽ ድሙ እዩ ኔሩ። ድሙ ሓደ ዓቢ ቀይሕ ብርጭቕ ሒዙ ኔሩ። -ብርጭቕ? ኢሉ ሰሚር። -ኣይኮነን መዓር ምጹ እዩ ኢሉ ሄን። ኣብ ዙርያ እቲ ፍረ ኮፍ በሉ እሞ ክንጥዕሞ ኢና ። ኮፍ ኢሎም። ሰሚር በስናኑ ቆሪጹ ወሲዱ ክሕይኾ ጀሚሩ። -መጺጽ እዩ! ጨዲሩ። ግን ሕማቕ ኣይኮነን። ጽቡቕ መዓልቲ እምበር። ኣይተበላዕኩን። ዋሪ ርጉም ድዩ?

-ርጉም ኣይኮነን ኢሉ ሄን። ጠምዩ እዩ ኔሩ። ድሓር ድማ ነብሱ የዳሉ እዩ ዘሎ።

-ነብሱ የዳሉ ኣሎ?

-እወ። ሓደ ዝጉብዝ ዘሎ ዋሪ ከምዝኾነ ርእየ እየ። መታን ክዓብን ክድልድልን፣ ብዙሕ ክበልዕ ይግብኦ። ድሕሪ ተወሰነ እዋን ናብ ኣዝዩ ርሑቕ ዝኾነ ቦታ ክገይሽ እዩ። ምናልባት ናብ ስፔን ይኸውን። ኣብ እዋን ክረምቲ ንዕኡ ዝኸውን ምግቢ ኣብዚ ኣብ ኖርወይ ኣይክርከበን። ፍረ መዓር ምጹ የለ ሓሰኻ መሬት የለ። ስለዚ ነብሱ የዳሉ እዩ ዘሎ

-ግን ነብስኻ ምድላው ማለት እንታይ ማለት እዩ? የኒ ሓቲታ።

-ሕማቕ ነገር ከየጋጥም መታን ብልሓት ዘለዎ ነገር ምግባር ማለት እዩ።

-ከየጋጥመ ከሎ ብልሓት ዘለዎ ነገር ምግባር?

-እወ ልክዕ ከምዚ ዛሕሊ ክኸውን ከሎ ናብ ደገ ቅድሚ ምውጻእኩም ሳእኒ ትገብሩዎ። ናብ ዛሕሊ ክትወጹ ስለዝኾንኩም ነብስኹም ተዳልዉ። ዋላኳ ኣዝዩ ዛሕሊ ተሎ፣ ሳእኒ ተጌርኩም የእጋርኩም ኣይትቆሩን ምሽ ዶ ሓቀይ?

- ኣሃ ኢሉ ሰሚር። ሕጂ ቁሩብ ተረዲእኒ። ዕንባባታት ኣብ እዋን ክረምቲ ነብሶም የዳልዉ። ሕማቕ ነገር ከየጋጠመ ከሎ ብልሓት ዘለዎ ነገር ይገብሩ። ከምዝቅምስሉን ከምዝሞቱን ይፈልጡ እዮም። ግን ክሳብ እቲ ክረምቲ ዝውዳእ ብህይወት ዝቅጽል ዘርኢ የዳልዉ።

-ብልሓት እዩ! ኢላ የኒ

-ኣብ ኖርወይ ኣብ ተፈጥሮ ዝርከብ ነገር ኩሉ እዩ ንእዋን ክረምቲ ነብሱ ዘዳሉ። ኢሉ ሄን። ሓሸራታት፣ እንሰሳታት፣ የዕዋፍ፣ ዕንባባታት፣ ኣግራብ

-ሰባት እንኮላይ ኢሉ ሰሚር። ሳእኒ ንኽደን!

-ኣብ ልዕሊ ካልእ ዘርኢ ክንነጥር ዶ? በዚ ኣቢሎም ብዙሓት ይነፍሩ ኣለዉ ኢላ የኒ።

ድሙ ተዳልዩ ይጽበ ኔሩ።

-ሓንሳብ! ገለ ሕቶ ኣለኒ ኢሉ ሰሚር። ዘርኢ ናይ መጀመርያ ድዩ ናይ መወዳእታ?

-ብዝኾነ ገሊኣቶም ነነብሶም የዳልዉ ስለዝኾነ በዚ ይሓልፍ እዩ ኢላ የኒ

-ንምንፋር ድልዋት ዲኹም? ኢሉ ሄን ሓደ - ክልተ - ሰለስተ! ንጠሩ!

tekst